Figyelem!



A HungaricumShop.com elkötelezett híve a kulturált alkoholfogyasztásnak. Szeszesital fogyasztása és árusítása 18 éven aluliak számára a törvényi előírásoknak megfelelően tilos. Sajnos így kiszolgálni sem tudjuk őket.



Elmúltam már 18 éves

Telefonos
rendelés:
+36 30 955 0558

Bejelentkezés



Elfelejtett jelszó • Regisztráció

Főoldal  •

Kínálatunk  •

Rólunk  •

Üzletünk  •

Galéria  •

Magazin  •

Videótár  •

Kapcsolat

ENG  • HUN

Kedves Vásárlóink! Üzletünk hetente két napot tart nyitva. Minden kedden és csütörtökön várjuk üzletünkben, ahol átveheti a megrendelt termékeit.

Az aranykor hegye

   A pesti irodában már hetek óta fuldokoltam a telefonhívások és emailek tengerében, a hullámok meg csak egyre feljebb és feljebb csaptak, mígnem a küzdelmem, hogy a felszínen maradjak szinte már kilátástalannak tűnt. Elgyötört lényem csak ritkán pihenhetett meg az apró „Kávészünet-szigetek” egyikén, ahol rövid időre más, örömtelibb világokról álmodozhattam, majd fejem újra elmerült az adminisztráció végtelen árjában.

   Egyszóval rengeteg munkám volt és mintha nem lenne elég, még a hungaricumshop elindítását is ezekre a hónapokra időzítettük. A lótás-futás közben azért nem kerülte el a figyelmemet, hogy szépen kitavaszodot, így már az égi és földi jelek is egyre csak azt sugallták, hogy szabaduljunk ki a hétköznapok fogságából és keressünk végre egy kellemes helyet, ahol testünk-lelkünk felüdülhet. Nem mondhatnám, hogy az elhatározás nehéz volt, már csak ki kellett találnunk hová, merre induljunk.

   Ezekben a napokban, a hungaricumshoppal kapcsolatos teendőkből kifolyólag fel kellett hívnom kedves barátomat, Barcza Bálintot. A telefonbeszélgetés során újból felvetette, amiről már korábban is volt szó, hogy adandó alkalommal látogassunk el hozzá.  Az ősz nem volt igazán alkalmas a számára, mivel ő igen elfoglalt ember abban az időszakban. De most megint hívott minket sőt, borkóstolást, pincelátogatást is kilátásba helyezett! Nem volt többé kétség, megyünk a Somló-hegyre, hiszen Bálint ott lakik és a szőlészet-borászat igen tiszteletre méltó mesterségét gyakorolja!

   Április utolsó hétvégéjén, autóba ültünk papa, mama, gyerekek, hogy végre kiruccanjunk és kiránduljunk egy jót. Mivel az ősi termékenység ünnep, ismertebb nevén boszorkányszombat is aznapra esett hát megfogadtam, méltóképpen hódolok majd a híres pogány istennek, Dionüszosznak és áldását kérem a kertekre, szőlőkre, mezőkre, miközben szent italával nedvesítem meg dicshimnuszt zengő ajkaimat. Ahogy ezt ilyenkor megköveteli tőlem a haza ugyebár! Azt hiszem szent elhatározásomat Zsuzsa is sejtette, de okos nő révén, megértéssel fogadta és nem akart eltántorítani. Csak ne lásson tántorogni! - mondta.

   A puszta életörömből fakadó poharazáson túl azonban egy kis ismeretterjesztő jelleggel is szerettem volna felruházni utunkat. Szerencsémre egyik kedves ismerősöm, Gorcsa Anna kiváló borszakértő hírében áll, így nem volt kérdéses, hogy felkérem, tartson velünk a túrán és próbáljunk meg valamelyest szakértői szempontok szerint közeledni a fogyasztandó borokhoz. Nem kellett nagyon győzködnöm, különösen mikor megtudta, hogy a kiszemelt helyszín a somlói borvidék lesz, ami a kedvencei közé tartozik. Így végül abban maradtunk, hogy szombat délelőtt a hegy lábánál találkozunk.

   10 óra körül érkeztünk meg és már szinte nyári meleg volt, ami  manapság talán egyre kevésbé meglepő. A ház és a pince egészen a hegytető közelében állt, gyönyörű kilátással a vidékre. Ez valójában a legtöbb itteni szőlőskertről elmondható, ami a Somló tanúhegy jellegének köszönhető. Olyan mintha valami varázslat emelte volna ki a vidékből. Rövid kacskaringós kis úton hajtottunk fel, aminek az oldalát szépen kirakták bazaltkővel. Egyébként később a délutáni sétánk során is megállapíthattam, hogy az egész hegyközség szépül, csinosodik nem csak az utak, hanem a régi pincék nagy része is, kellemes harmóniában a vidék jellegével. Látható, hogy a helyiek, a kissebb és nagyobb borászatok nagyon is tisztában vannak a hegy kivételes szépségével, értékeivel és komoly lépéseket tesznek azért, hogy az idelátogató vendégek a bor mellett ennek a páratlan kultúrtájnak a hangulatát is méltóképpen élvezhessék.

 

Harmóniában táj és ember

 

   Autónk végül felért a hegytetőre, megérkeztünk Bálint birtokára. A viszontlátás örömére máris koccintottunk, de nem ám bor került először a pohárba, hanem isteni törkölypálinka, ami természetesen az itt érlelt szőlőből készült! Hiába, egy jó gazdaságban tényleg semmint nem tékozolnak el. Ezt a törkölyt meg egyenesen bűn lett volna!

   A gyerekek boldogan szaladgáltak a kertben, a lányom Kata gyorsan új „barátnőre” tett szert Bálint párja, Judit személyében. A fiam Dénes pedig hegymászó túrába kezdett a kert lejtőin, meglehetősen veszélyes terepet választva. Míg Bálint az asztalt rendezgette és a kóstolásra kiválasztott borokat készítette elő, én egyre csak gyönyörködtem a szőlőskertekben, takaros pincékben és a hegyről a szemem elé táruló látványban. Már évekkel ezelőtt, mikor első alkalommal itt jártam éreztem, hogy nem csak szép, de különleges, varázslatos hely a Somló. A régi aranykor őrzője, tanú-hegye. Ez az érzés ott vált bizonyossággá bennem, ahogy derűsen üldögéltem a kopott, öreg asztalnál és a lábam körül összekeveredett a pince hűvös levegője a korán jött nyár melegével. Időközben megérkezett Anna, így hát nekiálltunk és kinyitottuk az első palackokat, hogy végre találkozzunk ennek az ősi, vulkán éltette mikrokozmosznak a lelkével, ami az előttünk sorakozó aranyló italokban lakozott.

 

Távol a hétköznapoktól

 

   Mielőtt belekezdenék a különféle borok ismertetésébe szeretném megjegyezni, hogy bár nem vagyok szakértő, de állíthatom csak jó bort ittam aznap a Somlón! Így az általam kiemelt fajták vagy évjáratok inkább csak az egyéni ízlésemet, sőt lehet, hogy pusztán az aznapi hangulatomat tükrözték. Ezért őszintén azt tanácsolom, érdemes mindegyiket megkóstolni!

   Első körben a hagyományos somlai fajták kerültek az asztalra, úgymint a furmint, juhfark és hárslevelű. Az itteni borokra jellemzően mindhárom kissé testes és savas, magas alkoholtartalommal valamint a vidékre jellemző ásványossággal, egyúttal viszont rendkívül kellemes illattal és aromával rendelkező bor volt. Én kimondottan kedvelem az erősebb fehérborokat és megkockáztatom, hogy Barcza Bálint 2009-es juhfarkja a legismertebb somlói pincészetek számára is feladja a leckét! A hegy szebbnél-szebb borainak lelkes tesztelése közben, Bálint egy meglepő ajánlattal állt elém - Mi lenne, ha megkóstolnám az ő Csobáncon termett szőlőjéből készült nedűket is? Akadt ugyanis a pincéjében egy kevés belőle. Amit addig nem tudtam most kiderült. Barátom két hegyen is gazdálkodik! A kíváncsiság és a kísértés erős volt, ezért miután engedélyt kértem a Somló-hegy ősi nagy szellemétől azt mondtam, jöjjenek azok a csobánci borok! Természetesen nem csalódtam bennük sőt, a bortúra végi értékelés alapján az egyik kedvenc borom is közülük került ki.

   Egyébként mindkét vidék borainál elsősorban a termőhely sajátossága köszön vissza, nem a fajtajelleg. A somlai borok legjellemzőbb tulajdonsága az összes többi bazalthegynél erősebben érezhető ásványosság, szerencsére akadnak lágyabb, könnyebb eresztések is, ezért az igények viszonylag széles skáláját ki tudják elégíteni az itt készített fehérborok. A csobánci borokra már visszafogottabb mineralitás jellemző egyfajta teltebb ízérzéssel a szájban kóstolás közben. Egyébként mindkét borvidéken hagyományosan a fehér szőlőfajták jellemzőek.

  Következő körben tehát a 2008-as, 2009-es Csobánci Furmint és Olaszrizling következett. Annak ellenére, hogy egyik kedvenc fajtám az olaszrizling, ez alkalommal mégis a 2009-es csobánci furmint vitte el nálam a pálmát. Nagyon kellemes illatú és a már említett teltebb ízvilágot kiválóan reprezentáló bort ismerhettem meg. Már éppen készültem leadni a rendelést, mikor kiderült, hogy a kóstoló végére maradt még egy igazi borkülönlegesség, a szalmabor!

   A szalmabor készítésénél alkalmazott több száz éves eljárás, hazánkban mára csaknem feledésbe merült, ahogy ezt a pohártöltögetés közben megtudtam . A kiválogatott szőlőfürtöket szellős helyen szalmára rakják és ott megtöppedni engedik, mielőtt mustolnák. Azonban a szalmán fekvő szőlőből elég sok megpenészedik ezért célszerűbb, ha a teljes érésben szüretelt szőlőt 4-8 hétig szellős helyen aszalják, így nedvességtartalmának jelentős része elpárolog, cukor-, és savtartalma betöményedik. Bálint például a fürtöket egyesével zsinórra kötötte fel a padláson és úgy aszalta. A szalmabor csak lassan erjed általában fél, de akár egy évig is eltarthat! Az eredmény egy aszú borhoz hasonlatos édes csemegebor. A lányok számára külön örömet okozott, hogy megismerhettek egy, az aszúhoz való hasonlóság ellenére mégis önálló karakterű kellemes desszertbort, ami  sok szőlőből származó gyümölcsösséget rejt magában.

 

A szalmabor

 

   Egy kis szieszta után felkerekedtünk, hogy bejárjuk a hegyet vagy legalább egy részét és meglátogassunk néhány pincét lehetőség szerint.  Első utunk Takács Lajoshoz vezetett, akinek a neve nem teljesen ismeretlen a borrajongók, bort fogyasztók körében. A kilencvenes években borkereskedéssel foglalkozott Budapest II. kerületében, majd egy somlói útja alkalmával 1997-ben vásárolta meg első kis birtokát, amit később fokozatosan bővített és létrehozta a Hollóvárnak nevezett területet a hegy bazaltoszlopainak tövében, gyakorlatilag Bálint szőlejének szomszédságában.

   Éppen a déli pihenő végére értünk oda, így Takács úr még kissé álomittas, „morcos” volt, de szerencsére ez hamar elmúlt mihelyt a frissesség szétáradt a tagjaiban. A háztól kissé távolabb volt a pince, melynek mediterrán hangulata és a teraszról nyíló kilátás rögtön magával ragadott. Újfent meg kellett állapítanom, hogy a Kárpát–Medence olyan tájakat, gyöngyszemeket rejt magában, melyek könnyen versenyre kelhetnének Európa ismert és népszerű vidékei közül jópárral.

 

Szép kilátások

 

   Bálint még korábban figyelmeztetett, hogy Lajosnál bizonyos szabályok vannak és egyébként meg nem kenyere a felesleges beszéd. Az egyik, minket főképpen érintő szabály, hogy folyó bort nem, csakis palackozottat kóstoltat, amit bontás után illik hazavinni. Ezen ne múljon, gondoltam. Hallgatag borászunk hellyel kínált a teraszon majd eltűnt a pince mélyében, kisvártatva felbukkant az asztalra téve néhány ígéretes zöld palackot. Természetesen az ő borászatában is domináltak a hagyományos somlói fajták, mint az olaszrizling, hárslevelű, juhfark, továbbá furmint és sauvignon blanc. Valójában a fajta puszta ismertetésével szinte semmit nem mondunk el egy borról. A kóstolásban éppen az számomra az élmény, hogy minden jó bor valami egyedit rejt magában amit szeretne is megosztani velünk. Olyan ez, mint egy üzenet a palackban, talán ezt nevezik a bor lelkének...

   Mindig izgalmas volt számomra a felismerés, hogy a borok bizonyos hangsúlyaikban hogyan különböznek egymástól. Nem csak azért mert más fajták ugyebár, de ugyanaz a szőlő sem ugyanazt a zamatú bort adja évről évre, sőt még két szőlőszomszéd sem ugyanolyan bort készít ugyankkor, ugyanabból. Ezért olyan összetett élmény egy bor és az ember megérti, hogy egy palackban benne van az időjárás, a talaj, a szőlő fajtája, kora és persze a borász szakértelme, mindezen tényezők lelke, eszenciája. Mikor egy jó bort kóstolok az olyan, mint egy kis dallam, egy hangulat, mikor viszont egy adott borvidék borait kóstolom, akkor mintha valami ősi szimfónia, egy nagy opus részlete csendülne fel bennem, ahogy egyik zamat vált át a másikba úgy mint egyik ritmus a másikba. A borok „megszólalnak” a szánkban hogy elárulják nekünk, ők magukban őrzik ezt a tájat, az időt és az embert. Ezért azt vallom, hogy a borok kóstolásához lélekben készülni kell és a mérték is kell, ha valóban szeretnénk a borok világát megismerni! Ha nem így teszünk, akkor csak alvó közönség leszünk a „színházban” és nemhogy a végét, de már az elejét sem éljük át a misztériumnak. Szóval nem kell mindjárt az első pincében elázni, mint a csacsi az esőben!

 

Már nem az első pince...

 

   Poharazgattunk, társalogtunk és egy jó hangulatú asztaltársasággá váltunk, vendég és vendéglátó együtt. Szerencsére az előre „beharangozott” házirend is enyhülni kezdett. Kisvártatva vendéglátónk elkezdte az asztalunkra hordani a nem palackozott borait is, megszegve ezzel a legfőbb szabályt! Napoztunk, ittuk a jó borokat és gyönyörködtünk a lenyűgöző kilátásban. Közben persze beszélgettünk életről, a világról, mindenféléről. Lajos még azt is elárulta nekünk, hogy egy barátjával közösen régi magyar szőlőfajtákat ültettek itt a Somló-hegyen és remélhetőleg pár év múlva inni is lehet majd a belőlük erjesztett nedűt. Számomra teljesen ismeretlen neveket sorolt fel, addig nem is sejtettem, hogy ennyire gazdagok vagyunk saját, régi szőlőfajtákat illetően. Mikor pár nap múlva az interneten utánuk néztem kiderült, hogy még annál is többféle létezik, mint amiről akkor szó esett! A hollóvári birtokon kísérleti jelleggel telepített fajták a következők: mézes fehér, szerémi zöld, vörös dinka, pozsonyi fehér, piros furmint, leányka, fehér góhér, kéknyelű és budai fajták. A nevek sokat sejtetőek és hiszem, a borok is beváltják majd a hozzájuk fűzött reményeket.

   Idővel elbúcsúztunk, de természetesen vittünk magunkkal egy két palackkal az igen jóféle Takács féle borokból is. A társaságból mindenki megtalálta a hozzá közel álló fajtát és évjáratot. Nálam a 2007-es olaszrizlingre esett a választás.

   Újból felkerekedtünk, hogy még időben odaérjünk következő állomásunkra a kanyargó utakon a hegyen át, a szőlők között. Ahogy korábban említettem az utakat szépen rendbe tették, oldalukat bazaltkővel szegélyezték és az út szélén szebbnél szebb tavaszi virágok nyíltak a kőfal réseiből pedig csodálatosan szép zöld gyíkok fordították felénk kíváncsi tekintetüket.

   A harmadik és egyben utolsó célpontunk Fekete Béla bácsi szőlője volt, amit Anna ajánlott szíves figyelmünkbe. Utólag azt hiszem a sors akarta, hogy kissé eltévedjünk. Valamiért sehogy nem találtuk Béla bácsi pincéjét, így kisebbfajta túra kerekedett a könnyű délutáni sétából. Az izzadságot és egy kis lihegést leszámítva igazi örömteli kirándulás lett Béla bácsi kereséséből! Pár pohár gyönyörű somlói bor után a frissen sarjadó szőlőkben sétálni, inteni a gazdák felé, akik visszaintenek, gyönyörködni a tavaszi fényekben, a kilátásban és közben titkon azt remélni a hegy tudja, itt vagyunk és köszönjük neki mindezt a szépséget és derűt. Tökéletes összhang!  Bízom benne, az idei évjáratban majd ez csodálatos nap és vele együtt kicsit mi is benne leszünk!

 

A somlói dínó!  A hegyen mindehol kis zöld gyíkok sütkéreztek a tavaszi napsütésben.

 

   Végül megtaláltuk, akit mindvégig kerestünk, Fekete Béla bácsit. Még időben érkeztünk, egy vendég csoport éppen távozóban volt. Béla bácsi és kedves felesége mosolyogva nézték, ahogy a gyerekek kacagva szaladtak be kapun és játszani kezdtek a kertben. Mi persze a pince felé vettük az irányt, ami szép tágasnak számít somló-hegyi viszonylatban. Itt már vártak minket az újabb csodák hordókba zárva.

 

Évek tapasztalatával

 

   Először stílusosan a 2011-es juhfark fordult a pohárba, majd további kedvenceim az olaszrizling és a tramini, mégpedig a 2010 évjárat. Ebben a körben leginkább a juhfark nyerte el a tetszésemet. Ezután jött a 2008-as, 2009-es furmint és hárslevelű. Mit mondhatnék, nem találtam bennük kivetni valót. Mielőtt a felszínre jöttünk Béla bácsi még a hóna alá csapott pár üveget és meginvitált minket a lugasban található asztalához, amit igazi megtiszteltetésnek vehettünk. És ekkor előkerültek a palackba zárt varázslatok is! Megkóstolhattuk a 2007-es somlói hárslevelűt és olaszrizlinget, illetve a hegyen ritkaságszámba menő chardonnay-t! Nem tudtam én akkor már szavakba önteni a gyümölcsösséget, savat vagy cukrot, megvallom jókedvem kerekedett! De hogy valami igazi csoda van a pohárban az nem volt kétséges, másfél éves fiam bömbölve követelte magának a poharak tartalmát, mindannyiunk meglepetésére és mulatságára. Az asztalnál üldögélve eszembe jutott a 2007-es esztendő. Nagy évjárat volt az az én életemben is! Munka külföldön, mert itthon nem sok kilátásom volt, majd szerelem, házasság  és a lányom érkezése… Most pedig itt vagyok a családommal, barátokkal és  kedves vendéglátómmal, Béla bácsival  a lugasban, akinek iszogatom  jó szívvel kínált borát, amit évtizedek tapasztalatával minden ősszel elkészít itt, az általa annyira szeretett Somló-hegyen. Lent a pincében nem pusztán a borai, de a megélt évek, kis túlzással az élete van a hordókba zárva. Vajon rám milyen évek várnak még és mire tekintek majd vissza?

 Beesteledett, elköszöntünk, elindultunk vissza a bazaltoszlopok irányába. Az úton lágy esti szél fújt, a tücskök ciripeltek és csillagok ragyogtak. Ahogy belélegeztem a friss tavaszi levegőt  egyszerűen csak arra gondoltam, hogy milyen jó a Somló-hegyen lenni, milyen jó dolog most élni.

 

 

 

 


2012. május

Megosztás:

Magazin

Gasztro A Füred melléki szép borok - Balatonfelvidék

A Füred melléki szép borok - Balatonfelvidék

„A talajok változatossága sokféle egyedi zamattal ajándékozza meg a Balatonfüred-Csopaki régió borait.”   A legjobb Balatoni...

Kalendárium Szeptember - Szent Mihály Hava

Szeptember - Szent Mihály Hava

Jankovics Marcel: Jelkép-kalendárium Szeptember (részlet)   A régi római naptár márciustól számított hetedik...


Kulináris élvezetek Mandulakrémes golyók

Mandulakrémes golyók

Mandulakrémes golyók    

Kultúra Betyárvilág van megint!  - Esik eső... 3/3

Betyárvilág van megint! - Esik eső... 3/3

"Daliás jelenség volt a rövid nyakú Rózsa Sándor a nyeregben. Hiába, lóháton kevés ember tudott úgy ülni, mint ez a...


Partnereink & Termékeink Nektária Manufaktúra

Nektária Manufaktúra

"Napi egy alma távol tartja az orvost" mondja a népi bölcsesség. A Magyarországon termett almák nem csak friss fogyasztásra alkalmasak, de kedvező...

Programok HUNGARIKUMOK ÉS NEMZETI ÉRTÉKEK A PARLAMENTBEN

HUNGARIKUMOK ÉS NEMZETI ÉRTÉKEK A PARLAMENTBEN

  HUNGARIKUMOK ÉS NEMZETI ÉRTÉKEK A PARLAMENTBEN     Április 13-án szombaton rendezték meg a címben szereplő...


Videótár

Gyűjteményünkben, humoros és ismertető videókkal egyaránt szeretnénk kedveskedni látogatóinknak. Reméljük Te is találsz kedvedrevalót, melyhez jó szórakozást kívánunk!

Partnereink & Termékeink
Bortúrák & Pálinkaházak
Szép tájaink

Teljes gyűjtemény >>
Dr. Kelen - Ezzel kenem! - Luna sósborszesz gél

Dr. Kelen - Ezzel kenem! - Luna sósborszesz gél

Dr. Kelen - Ezzel kenem! - Luna sósborszesz gél

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Címkék

divat  ·   bor  ·   Pástétom  ·   kolbász  ·   Csoki  ·   pálinka

Bankkártyás fizetés

Bankkártyás fizetési szolgáltató:
CIB Bank Zrt.



Elfogadott kártyák:



Fizetési feltételek


Oldalunkon ú.n. cookie-kat használunk, hogy Önnek a lehető legjobb élményt nyújthassuk a böngészés során. Azáltal, hogy továbbra is használja oldalunkat, Ön elfogadja a cookie-k használatáról szóló Adatvédelmi Tájékoztatónkat. Elfogadom