Figyelem!



A HungaricumShop.com elkötelezett híve a kulturált alkoholfogyasztásnak. Szeszesital fogyasztása és árusítása 18 éven aluliak számára a törvényi előírásoknak megfelelően tilos. Sajnos így kiszolgálni sem tudjuk őket.



Elmúltam már 18 éves

Telefonos
rendelés:
+36 30 955 0558

Bejelentkezés



Elfelejtett jelszó • Regisztráció

Főoldal  •

Kínálatunk  •

Rólunk  •

Üzletünk  •

Galéria  •

Magazin  •

Videótár  •

Kapcsolat

ENG  • HUN

Kedves Vásárlóink! Üzletünk jelenleg legközelebb 2018. február 5-én nyit, de természetesen addig is fogadjuk megrendeléseiket.

Betyárvilág van megint! - Vissza az időben 1/3

 

Kicsit rendhagyó ez az írás, hiszen általában szentek, nagy államférfiak és hősök születésének vagy halálának évfordulójára szokott az emberiség emlékezni.  Nos, gondoltam, Rózsa Sándor is megér egy „misét” bár a fentiek közül egyiknek sem nevezhető mégis, mind a mai napig elevenen él az emberekben a „hírös” betyár emléke, aki 200 évvel ezelőtt született a Nagyalföld közepén, Szegeden. Sokan kérdezték már előttem, vajon miért olyan elő a mai napig is a betyárromantika, miért dicsőítünk köztörvényes bűnözőket, lótolvajokat?  A válasz talán nem is olyan bonyolult, de nem szeretném lelőni a poént egy frappáns válasszal vagy közhellyel, inkább elidőznék kicsit a témán és megragadom az alkalmat, Rózsa Sándor születésének kerek évfordulóját, és megpróbálom felidézni a betyárvilágot. Hogyan alakult ki, milyen is volt ez az élet és miért válhattak népi hőssé a betyárok?  És persze megemlékezünk Rózsa Sándorról a betyárok „Elvis Presley” –jéről is!


 

Vissza az időben

 

A dolog eredete egészen visszavezethető a nomád kultúrkörre, ahol szinte „kötelező” volt néha-néha a másik nemzetség vagy törzs jószágait-javait elragadni, bizonyítandó a rátermettséget, életrevalóságot. Bár ez azért nem ment minden kockázat nélkül, hiszen a sértett fél nem valószínű, hogy tétlenül nézte a jószágok elhajtását.  Békés időszakban és kellő csapadék esetén, mikor a legelők kövérek voltak, a lábasjószág hízott, gyarapodott mindez inkább számított „betyárcsínynek” és nem feltétlen vont maga után igazi háborúskodást, viszont kiválóan megfelelt, mint gyakorlat, felkészülés az esetleges harcra. Ellenben a keményebb, ínségesebb évek alatt már a túlélés volt a tét és komoly ellenségeskedések alapjául is válhatott a nomád népcsoportok között!

Példának hozhatjuk még a leányrablás régi szokását is, ami jó esetben egy megrendezett forgatókönyv szerint zajlott és a lány sokszor már szóban ki is volt adva a legénynek mégis, el kellett őt „ragadni” az atyai fenhatóság ellenében, amivel a legény kimutatta elszántságát és bátorságát, valamint önállóságát, szabad jogállását is, hiszen saját feje után cselekszik!  

 

Leányrablás "korabeli" ábrázolás :)

 

 

Érdemes észrevenni, hogy ez fajta rebellis viselkedés, a fosztogatás vagy a leányrablás már ekkor egyfajta hagyományként épül be a népi szokások rendszerébe és minden bizonnyal kialakult egyfajta szabályrendszere és a határ, ameddig büntetlenül el lehetett menni. Mondjuk, ez volt a  „betyárbecsület” előzménye.

A letelepedéssel és államalapítással, a mélyen hierarchikus feudális társadalmi szerkezet eltrejedésével azonban sok minden megváltozott. A legfontosabb, hogy vége szakadt az addig élő, a törzs minden szabad tagjának kijáró relatív „közszabadságnak”, bár vannak akik a nemesi közszabadságban ezt látják továbbélni. Lehetett a nemzetségen belül valaki vagyonosabb és/vagy bölcsebb, így jobban adtak a szavára és nagyobb befolyással bírt, viszont ez nem jelentett jogalapot arra, hogy a közösség szabad jogállású tagjait jogaikban korlátozza.  Mondhatni bizonyos szabadságjogok, minden ilyen teljes jogú tagot megillettek családjával együtt. Aki ebbe nem tartozott bele az (rab)szolgának, szolgának számított, ami azonban nem igen terjedhetett túl a ház körüli szolgaság szintjén. A magyarok esetében nem véletlen, hogy nem hallunk nagy rabszolgatartáson alapuló nagybirtokokról ebben az időben és szerencsére később sem. A magyar nép sosem volt rabszolgatartó, ellentétben olyan  népekkel akik az emberi- és és minden egyéb jogokról kioktattak minket a későbbi századokban! Bár a földművelő köznép már a jobbágyság alapját képezte, de az ő függőségi viszonyuk, jogállásuk még nem igazán feltárt a honfoglalás idejében.

A feudalizmus megszilárdulásával mindebben gyökeres változás állt be, a birtok, a vagyon és a magasabb társadalmi állás mellé most már törvényesen is nagyobb szabadság társult a köznép jogai fokozatosan csorbultak és jobbágysorba süllyedtek. Feltehetőleg a Koppány féle és a későbbi pogánylázadásokban ennek a folyamatnak a felismerése komoly szerepet játszott az erőszakos térítéssel szemben megmutatkozó ellenállás mellett. A pogány érzelmű arisztokrácia - amelynek hatalma a nagy állatvagyonon, a nomád gazdaságon alapult - a 11. században átadta a helyét a keresztény meggyőződésű nagyuraknak. Személyes sorsuk is példázta, hogy amennyiben nem tudtak váltani és utat találni az új előkelő rétegbe, halálra voltak ítélve.

Következő lépésként Szent László szigorú törvényeit említhetjük, melyben már az apróbb tolvajlásért is kézlevágás járt. A jogtörténészek szerint erős a hasonlóság a nyugat-európai, pontosabban a szász törvénykönyvekhez. Vajon miért kellett nyugati törvényeket szinte teljes egészében átvenni? Nem volt büntetési tétel a törzsi rendben a tyúktolvajlásra? Véleményem szerint kellett lennie, csak feltehetőleg az egész szokásrendszer logikája, filozófiája nagyon távol állt attól, amit az akkor nyugat-európai orientáció és az egyház elvárt egy keresztény államtól. Mondhatjuk, a törzsi-nemzetségi jog nem volt EU konform ezért teljesen fel kellett azt számolni azt!

 

 

Talán az sem véletlen, hogy Szent László idején bukkan fel a leányrabló kun mondája némileg fazonírozott formában , beépítve azt a keresztény kultúrkörbe és jelezvén a hívek felé, hogy az új hős immár a jó keresztény lovag és nem pedig a rabló pogány vezér. Akinek mégsem lett volna elfogadható a jól ismert történet, az ősi harc újfajta kimenetele, akkor azt végképp meggyőzi a történet vége, mikor is a leány boldogan omlik Szent László karjaiba és a „fejébe néz” azaz megtetvészi királyunkat!  Ez pedig már igazán a vonzalom és a gyengédség kifejeződése az adott korban! Íme az új hős a, a szentéletű lovagkirály! Lovon harcolva győz a rabló kun  ellen, akinek erőszakkal fogott rabnőjét megmenti és végül együtt heverésznek boldogan egy fa árnyékában. Az új értékrend győzőtt a régi felett!

 

A kakaslomnici Szent László legenda freskóciklusának részlete

A kakaslomnici Szent László legenda freskóciklusának részlete

 

A régi világ végképp megváltozott tehát, a társadalom közben kettészakadt urakra és alárendeltekre  akikre innentől kezdve billog, csonkítás, korbács várt, ha valamihez hozzá mertek nyúlni ami nem az övék volt, mondjuk  fáért mentek az erdőbe, vagy elvittek egy madarat vacsorára. Már az is elég volt a büntetéshez, ha valaki nem akarta beszolgáltatni a kirótt szolgáltatást, adót. Gyakorlatilag a kialakuló jobbágysággal az átvett nyugati-európai  törvények mintájára  állatként bánhattak. De nem csak a köznépet érintették ezek a rendelkezések! Szintén ezekben törvényekben említettenek meg a régi honfoglaló nemzetségek leszármazottai és az ún. vitézek akik ha rabolnak vagy embert ölnek bizonyos összegű büntetést kell fizessenek (105 penzum), ha pedig nem tudták ezt teljesíteni, akkor “ fejének megnyírása után megkötözve és megostorozva vezessék a paicon körbe, és így adjál el szolgának“ . Tehát örökre elveszítik szabadságukat és alávetett helyzetbe kerülnek!  Jól látható, hogy a társadalmi státusz egyre inkább a vagyoni helyzet függvénye lesz és aki nem volt elég gazdag annak csak idő kérdése volt a lesüllyedés. Nem csoda, ha a honfoglalók leszármazottjai ezt súlyos sérelemként, traumaként élték meg. A nagyobb lázadások leverése után azonban aki nem akart fejet hajtani , nem tehetett mást, elmenekült a pusztába vagy a sűrű erdők mélyére...

Innentől kezdve a fegyverviselés, a „harcos virtus” is a kialakuló nemesi réteg előjogává vált, a korabeli oklevelek  pedig nem győznek beszámolni a nemzetségek közötti torzsalkodásokról, fosztogatásokról, pörökről.

Ahogy Karácsony János is írja Magyar Nemzetségek című könyvében, például az Ajka nemzetség bevezetőjében:

„Története mintaképe a kisebb nemzetségek életmódjának... Rendesen mint szolgabírák, megbízottak, fogott bírák működnek megyéjökben, közben-közben birtokaikon osztozkodnak, változatosság okáért erőszakoskodnak és bírságot fizetnek.

De feljegyzések maradtak az 1300-as évek elejéről Borsa nembeli Kopasz nádor és a Bor-Kalán nemzetség közötti, fosztogatásról, torzsalkodásról, törvénytelen foglalásról is, amit végül az új király, Károly Róbert rendezett el. És akkor még nem is említettük a kun és besenyő szabad jogállású telepeket, ahol még a 13.században is a hagyományos nomád állatartó gazdálkodás volt az uralkodó. De számatalan példát lehetne még említeni a középkorból!  Látható hát, hogy a „betyárvirtusnak” vagy valami hasonlónak már nagyon korán megvoltak az előzményei a magyarságban a korabeli társadalom különféle rétegeiben.

Az Anjouk alatt de még inkább Zsigmond illetve Mátyás idején azonban, egyfajta konszolidáció kezdődött. Megindult a városiasodás és egy kis polgárosodás. Ki tudja, ha ezt a folymatot nem törte volna derékbe a török hódítás, talán ma nem is ismernénk a betyár fogalmát.  Persze nem azt akarom mondani mindezzel, hogy a betyárok már ekkor megjelentek a pusztákon, de törvényen kívüliek és/vagy öntörvényűek minden bizonnyal szép számmal akadtak az erdőkben, mezőkön.

Jelentősebb történelmi mozzanat, hogy a törökök elleni küzdelmek során, a végvári harcok idején újra előtérbe került a könnyűlovas harcmodor. Eközben a a harcok súlytotta részeken és az Alföldön pedig elindult a pusztásodás folyamata és a földművelés ellehetetlenedése miatt egyre inkább terjedt a rideg nagyállatartó gazdálkodás, egyre nomádabbá váltak a körülmények megint. Végül ezen folyamatok, az ország hadszíntérré válása és a rideg nagyállatartó gazdálkodás életre hívott egy új társadalmi réteget a szegény, zsoldnélküli végvári vitézt majd valamivel később a marhatenyésztés megindulásakor a  hajdúkat, akik szintén nem békés, nyugodt természetükről voltak híresek.

 

Azokat a gyalogosokat, akik a fizetetlenség miatt egyik végházból a másikba bujdostak, és hol a király zsoldján, hol meg az urak kenyerén éldegéltek, ’bujdosó drabant’-nak hívták. Ezt a bujdosást a vitézi korban a végbeli szokástörvény tisztességtelen dolognak tartotta. A 16. század közepén a bujdosó drabantokat szolgálatba fogadni nem volt szabad. Innét van az, hogy ki a fejét bujdosásra adta, ezen cselekedetét menteni igyekezett."

 

A marhahajcsárokat persze gyorsan igénybe vették a török elleni harcokban is, különösen a 15 éves háborúban, ahol mint Bocskai hajdúi szerepelnek. Mikor pedig a Habsburg udvar a katolicizmus örve alatt elkezdte gályára hajtani az újhitűeket, melyek közé a hajdúk legnagyobb része is tartozott, megnyílt az út eme a harcoló réteg előtt, hogy hol a török, hol a császári csapatok ellen harcoljon és ott vegyen sápot, ahol erre alkalom adódik.  Ebből a véres és igazságtalan világból nőtt ki Thököly, Rákóczi és Bercsényi kuruc serege.  Szilaj harcosok, akik a maguk törvényét követték és azon ütöttek, rajta akit a forrongó hadi helyzet prédának vetett. Nem mondom, hogy az ország lakossága szerette őket, de talán még mindig jobban elfogadták, mint a török portyázókat vagy a császári zsoldosokat.

 

 

Fent: Hajdúk, Alsó kép: Pataky László (1857-1912): Kútnál (Kurucok)

Fent: Hajdúk. Alsó kép: Pataky László (1857-1912): Kútnál (Kurucok)

 

 

A török kiűzésével, majd a Rákóczi féle szabadságharc leverésével kezdett megváltozni a helyzet.  Az Újszerzeményi Bizottság szépen lajstromba vette a földeket, majd lehetőség szerint igyekezett azokat kiosztani a császárhű nemeseknek. A kurucvilág elmúlt, aki nem volt Habsburg párti az hétszilvafás, vagy jobb esetben kisnemesként próbált megkapaszkodni az újjáéledő társadalmi rendben. Aki pedig nem tudott, vagy nem akart hűséget fogadni mert látta, hogy a jószágot már nélküle hajtják a lipcsei piacra és a földeket idegeneknek adják, az dacosan fordult szembe az új renddel. A pusztán vagy az erdőben pedig összetalálkozott a béreslegénnyel, akit kötéllel akartak katonának fogni, hogy ilyen-olyan örökösödési háborúkban pusztuljon a bécsi udvar fényét emelendő. Eljött végre az igazi betyárvilág ideje!

 

 

 

 

Folyt. köv.

Megosztás:

Magazin

Gasztro A Füred melléki szép borok - Balatonfelvidék

A Füred melléki szép borok - Balatonfelvidék

„A talajok változatossága sokféle egyedi zamattal ajándékozza meg a Balatonfüred-Csopaki régió borait.”   A legjobb Balatoni...

Kalendárium Szeptember - Szent Mihály Hava

Szeptember - Szent Mihály Hava

Jankovics Marcel: Jelkép-kalendárium Szeptember (részlet)   A régi római naptár márciustól számított hetedik...


Kulináris élvezetek Mandulakrémes golyók

Mandulakrémes golyók

Mandulakrémes golyók    

Kultúra Betyárvilág van megint!  - Esik eső... 3/3

Betyárvilág van megint! - Esik eső... 3/3

"Daliás jelenség volt a rövid nyakú Rózsa Sándor a nyeregben. Hiába, lóháton kevés ember tudott úgy ülni, mint ez a...


Partnereink & Termékeink Nektária Manufaktúra

Nektária Manufaktúra

"Napi egy alma távol tartja az orvost" mondja a népi bölcsesség. A Magyarországon termett almák nem csak friss fogyasztásra alkalmasak, de kedvező...

Programok HUNGARIKUMOK ÉS NEMZETI ÉRTÉKEK A PARLAMENTBEN

HUNGARIKUMOK ÉS NEMZETI ÉRTÉKEK A PARLAMENTBEN

  HUNGARIKUMOK ÉS NEMZETI ÉRTÉKEK A PARLAMENTBEN     Április 13-án szombaton rendezték meg a címben szereplő...


Videótár

Gyűjteményünkben, humoros és ismertető videókkal egyaránt szeretnénk kedveskedni látogatóinknak. Reméljük Te is találsz kedvedrevalót, melyhez jó szórakozást kívánunk!

Bortúrák & Pálinkaházak
Szép tájaink
Partnereink & Termékeink

Teljes gyűjtemény >>
Somlói Apátsági Pincészet

Somlói Apátsági Pincészet

Somlói Apátsági Pincészet

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Címkék

pálinka  ·   kolbász  ·   Pástétom  ·   Csoki  ·   bor  ·   divat

Bankkártyás fizetés

Bankkártyás fizetési szolgáltató:
CIB Bank Zrt.



Elfogadott kártyák:



Fizetési feltételek


Oldalunkon ú.n. cookie-kat használunk, hogy Önnek a lehető legjobb élményt nyújthassuk a böngészés során. Azáltal, hogy továbbra is használja oldalunkat, Ön elfogadja a cookie-k használatáról szóló Adatvédelmi Tájékoztatónkat. Elfogadom