Telefonos
rendelés:
+36 30 955 0558

Bejelentkezés



Elfelejtett jelszó • Regisztráció

Főoldal  •

Kínálatunk  •

Rólunk  •

Üzletünk  •

Galéria  •

Magazin  •

Videótár  •

Kapcsolat

ENG  • HUN

Ízek a vadászházból! Megérkeztek üzletünkbe a friss szarvas és vadisznópástétomok!

Betyárvilág van megint! - Esik eső... 3/3

"Daliás jelenség volt a rövid nyakú Rózsa Sándor a nyeregben. Hiába, lóháton kevés ember tudott úgy ülni, mint ez a hírhedt pusztafi! A legényei - százötvenen - négyes sorokban mögötte, éppen nem váltak szégyenére Szegednek. Fekete gatyás, fekete inges, kitisztálkodott, megberetválkozott hadfiak..."

Krúdy Gyula: A betyárok csillaga Magyarország történetében 

 

 

 


Rózsa Sándorról sokkal több a legenda, mint a tudományosan igazolható tény. Egy Szeged környéki tanyán 1813. július 16-án, katolikus magyar szülők gyermekeként jött világra. Anyját Kántor Erzsébetnek hívták. Apját, Rózsa Andrást korán elveszítette, mert azt lólopásért felakasztották, más források szerint rablás közben Bácskán agyonütötték. Eleve egy zsivány fia volt és ez árnyékot vetett egész életére, "Zsiványnak zsivány a fia" -mondták róla. 

 

Kántor Erzsébet Rózsa Sándor édesanyja

 

 

Mint a legtöbb szegénylegény, ő is bojtárkodással kezdte a kenyérkeresést, de 23 éves korában tehénlopás miatt a szegedi börtönbe zárták.  A másfél éves büntetésből azonban csak tíz hónapot töltött ki, a 150 botütésnek is csak a felét kell elszenvednie, mert megszökött Szeged börtönéből. Ettől kezdve élete az üldözők előli menekülés, az egyre súlyosabb, időnként emberöléssel együtt járó rablások, majd újabb menekülések.  Egy idő után megfáradt a folyamatos bújdosásban, menekülésben és kegyelemért fordult a császárhoz kérve büntetésénk elengedését, de hiába próbált visszatérni a becsületes emberek világába mert a királyi kancellária elutastotta kérését. Visszatért hát a szegedi pusztákra és onnantól bűncselekményekből tartotta fenn magát.

Így érkezett el az 1848-as esztendő, a forradalom éve. amikor Kossuth szeptemberben a haza védelmében toborzókörúton volt. Rózsa Sándor üzent neki, hogy ha kegyelmet kapna, 150 lovasával hozzájárulna a haza védelméhez. Hódmezővásárhelyen a vármegye és a város elöljárói is a kegyelem megadására biztatták, így Kossuth első alföldi toborzó útján, 1848. okt. 3-án ebben a városban fogalmazta meg a "bűnbocsánati hirdetményét", amelyben Rózsa Sándornak és betyártársainak kegyelmet adományozott, ha a szabadságharcban népünk oldalán harcolnak, engedelmeskednek a katonai parancsnokságnak és felhagynak a rablásokkal. Rózsa Sándorral és szabadcsapatával azonban még Kossuth sem bírt. Rózsáék ugyanis egy-két látványos győzelmük után fosztogatni kezdtek. Azt a népet támadták, amelyből maguk is vétettek, akit védelmezniük kellett volna.

A Rózsa-féle szabadcsapatot később Vukovics Sebő délvidéki kormánybiztos „Csongrád és Csanád megyei pásztorok, bicskások és zsiványok" gyülekezeteként jellemezte. A beszámolók szerint szokatlan kinézetükkel és harcmodorukkal több kisebb hadi sikert is elértek. Először csak kémkedési feladatokat láttak el, aztán november 9-én vettek részt először ütközetben a temesőri földsáncokat védő szerbek ellen.  A pisztolyokkal, karddal és az ólomgombos karikás ostorral felszerelt betyárok a lóról szedték le az ellenséget. Rózsa Sándor maga tizenkét embert ölt meg.

Rózsa és csapata azonban nem tudott kibújni a bőréből: korabeli jelentések szerint nagyon ügyesen tudták a szerb falvakból elhajtani az állatokat a verseci táborba. Eredményes csatáik elismeréseként Kossuth Lajos 1848. december 15-én meg is erősítette az amnesztiát. Vannak ugyanakkor arra utaló jelek, hogy a lovascsapat súlyos túlkapásokat is elkövetett.  A Krassó megyei Ezeres község román lakosait például kifosztották és közülük -egyes források szerint- harminchat embert megöltek.

 

Rózsa Sándor szabadcsapataa 1848

 

Pontosan nem tudni miért, de Rózsa Sándor 1848 végén kiszállt a harcból, és visszavonult családi életet élt feleségével, Bodó Katalinnal és két gyermekével. Amikor 1849-ben újra hívták, hogy harcoljon, azt válaszolta, hogy amióta becsületes ember, azóta kutyába sem veszik korábbi társai.

A szabadságharc bukása után a hatóság megkezdte a korábbi katonák felkutatását és besorozását az osztrák hadseregbe. Rózsa Sándort azonban éveken át hiába próbálták elfogni, igaz 1849 novemberében csak úgy tudott, megmenekülni, hogy az elfogására kiküldött katonák egyikét megölte. Ezután a családját hátrahagyva a tanyavilágban bujkált, és hiába próbálták megfélemlíteni az őt bújtató embereket, sehogy sem sikerült a nyomára bukkanni. 1853 márciusában 10 000 pengő vérdíjat tűztek ki a fejére, amit magyar, német és szerb nyelvű körözőlevélben tettek közzé. A körözésben a személyleírása így szólt: „Közép, inkább kis termetű, erős és zömök, sötét hajú és komor tekintetű. Bajuszt és barkót visel.” Tudta, hogy ha elfogják, nincs kegyelem. Az elrendelt statáriális bíráskodás szerint az elfogott betyárokat három napon belül fel kellett akasztani.

A következő években egyáltalán semmi információja nem volt róla a hatóságoknak. 1856. január 24-én aztán a betyár társaival együtt megjelent Papp Pál Szeged melletti, Zabosfa nevű tanyáján. Noha csak délig voltak ott és csupán ettek, ittak, mégis bűnpártolás miatt letartóztatták a tanyagazdát, aki azonban semmi használható információval nem tudta segíteni a csendőröket. Az eset miatt teljes erővel felújították a hajszát, és újra kihirdették a 10 000 pengős vérdíjat. Két hónapot kellett várni, amikor is újabb információkat kaptak. Szűts Borus János, a 32 éves szegedi marhakereskedő 1856. április 3-án tett tanúvallomásából megtudjuk, hogy a Rózsa Sándort a forradalom és szabadságharc idején megismerő ember valami miatt a csendőröknek már korábban felajánlotta: „hogy ha valami olyat veszek észre, amit nékiek tudni szükséges, jelentést teszek".  Borus János vallomásából az is  kiderül, hogy ő volt az aki bejelentette a hatóságoknak, hogy a betyár Papp Pál tanyáján volt, ezután tartóztatták le a tanya tulajdonosát:

„Amint Szél Pál Jánossal hazafelé jöttem, ez beszélte nekem azután, hogy Király Józseftől úgy esett értésére, hogy Rózsa Sándor még két társával, ... az egyiket Veszelka Jóskának lenni gondolja, de hogy a másik társa ki volt, azt nem mondta, ... de hogy Rózsa Sándor társaival Papp Pál tanyáján volt... Amint én azután Szegedre hazaérkeztem, minthogy a csendőröknek ígértem, hogy ha ilyes valamit tudok, azt azonnal bejelentem, én feleségemet azonnal beküldöttem a csendőr őrmesterhez, és megüzentem neki, hogy Rózsa Sándor a napokban itt a szegedi földön járkált, és Papp Pál tanyáján Zabosfába meg is fordult, és talán most Ásotthalmán Zabosfában, vagy Csorván megtalálhatják."

Rózsa Sándor körül szorult a hurok, de még majdnem egy év telt el addig, hogy sikerült kézre keríteni. Amikor 1857 májusában két csendőr Szeged határában vadászat közben véletlenül a búzavetésben a közelébe ért, néhány golyóval futamította meg őket. Rózsa Sándor bizonyos hírek alapján arra gyanakodott, hogy egyik jó embere, az őt sokat rejtegető Katona Pál segítségével jutottak a nyomára, ezért felelősségre akarta vonni azt. Dulakodás közben Katona halálos sebet kapott egy puskalövéstől, a zajra oda érkező felesége pedig a földről feltápászkodó betyárkirályt csapta fejbe egy fejszével. A szomszédok aztán megkötözték az eszméletlen embert. A sors különös játékaként, az évtizedekig eredménytelenül üldözött híres betyárt végül egy asszonynak köszönhetően fogták el. Az 1859 februárjában tartott tárgyaláson az akkor 45 éves Rózsa Sándort kötél általi halálra ítélték, azonban Ferenc József megkegyelmezett neki és végül életfogytiglani börtönre ítélték.

 

 

Magyarországon a XIX. század utolsó évtizedig élt az ún. betyárvilág. Megszűnése nem csak Ráday Gedeon kormánybiztos könyörtelen irtó hadjáratának volt köszönhető: a nagy legelők tagosításával, feltörésével, és a folyók szabályozásával - az ártéri erdők, nádasok, mocsarak megszűntetésével vége szakadt a külterjes, rideg állattartásnak, s a szilajpásztorok és a betyárok világának.

Fodorka Elek szamosújvári királyi országos fegyintézeti tanítónak Rózsa Sándor életéről és halálról írott lakonikus összegzése  az unott hivatalnok adatszerű felsorolásásnak modorában véleményem szerint kiválóan érzkelteti a romantikus magányos hős, a szabadásgharcos és a mindenkori hatalom aránytalan küzdelmének örök tragédiáját.  Persze csak akkor ha tudjuk, hogy a hivatalos jelentés mögött ott van egy különleges, kalandos élet és a legendák melyek máig élnek a puszta örök fiáról, aki tán még most is a lovát ugratja valahol.

 

1813 körül, Szegeden, törvényes házasságból született. Analfabéta volt. 1841-ben kezdte a betyárkodást Varga János kirablásával. 1869-ig ténykedett. 60 kitudódott bűnesete ismert, ebből egy rablógyilkosság. A szegényt nem szánalomból kímélte, hanem azért, mert onnan nem volt mit rabolni. A pusztapéter-félegyházi vasúti vonalon az utasokat fosztotta ki. Amikor az ókanizsai síneket fölszedte, a vonaton utazó század vadászkatona javát lelőtte, Sándor térdét egy golyó roncsolta. Rablógyilkossága miatt kötélre ítélték, de ezt 20 évig tartó börtönre változtatták, csakhogy a Csillag börtönből megszökött. 1869. jan. 12-én másodszor is kézre került. Szamosújvárra 1873. máj. 5-én került, az 1267. törzskönyvi számon. Hatvan éves, nőtlen, anyja Szegeden élt. Szamosújváron halálra ítélték, de ezt "Ő Felsége" életfogytiglanra változtatta. A börtönben szabó mester. A börtönudvaron a galambokat eteti. Morózus, a fegyenctársaival nem barátkozik. 1878. nov. 22-én tüdővészben meghalt. Fejét dr. Lenhossék tanulmányozta. Egyetlen, 8 forintért elkelt suba maradt utána.

 

 

Források:

http://www.betyarvilag.eoldal.hu/fenykepek/rozsa-sandor/

http://bfl.archivportal.hu/id-691-bogdan_melinda_rabosito_fenykep.html

http://zoldnyul.blog.hu/2009/09/09/legjobb_betyar_tortenetek_aztan_rendesen_torujje_meg_kend_a_szajat

http://index.hu/belfold/2012/09/19/hozzak_haza_rozsa_sandor_hamvait/

http://mnl.gov.hu/a_het_dokumentuma/rozsa_sandor_nyomaban.html

http://www.rozsasandor.hu/

http://www.szenti.com/betyar.shtml

http://szigethvar.hu/content/korabeli-harcmodor-11-b%C3%BAjdos%C3%B3-drabantok

http://www.foodandwine.hu/2009/09/22/a-somogyi-betyarvilag/

Magyar Nyelv

Megosztás:

Magazin

Gasztro A Füred melléki szép borok - Balatonfelvidék

A Füred melléki szép borok - Balatonfelvidék

„A talajok változatossága sokféle egyedi zamattal ajándékozza meg a Balatonfüred-Csopaki régió borait.”   A legjobb Balatoni...

Kalendárium Szeptember - Szent Mihály Hava

Szeptember - Szent Mihály Hava

Jankovics Marcel: Jelkép-kalendárium Szeptember (részlet)   A régi római naptár márciustól számított hetedik...


Kulináris élvezetek Mandulakrémes golyók

Mandulakrémes golyók

Mandulakrémes golyók    

Kultúra Betyárvilág van megint!  - Esik eső... 3/3

Betyárvilág van megint! - Esik eső... 3/3

"Daliás jelenség volt a rövid nyakú Rózsa Sándor a nyeregben. Hiába, lóháton kevés ember tudott úgy ülni, mint ez a...


Partnereink & Termékeink Nektária Manufaktúra

Nektária Manufaktúra

"Napi egy alma távol tartja az orvost" mondja a népi bölcsesség. A Magyarországon termett almák nem csak friss fogyasztásra alkalmasak, de kedvező...

Programok HUNGARIKUMOK ÉS NEMZETI ÉRTÉKEK A PARLAMENTBEN

HUNGARIKUMOK ÉS NEMZETI ÉRTÉKEK A PARLAMENTBEN

  HUNGARIKUMOK ÉS NEMZETI ÉRTÉKEK A PARLAMENTBEN     Április 13-án szombaton rendezték meg a címben szereplő...


Videótár

Gyűjteményünkben, humoros és ismertető videókkal egyaránt szeretnénk kedveskedni látogatóinknak. Reméljük Te is találsz kedvedrevalót, melyhez jó szórakozást kívánunk!

Partnereink & Termékeink
Bortúrák & Pálinkaházak
Szép tájaink

Teljes gyűjtemény >>
Az egri vár

Az egri vár

Az egri vár

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Címkék

Csoki  ·   pálinka  ·   divat  ·   hungaricum  ·   kolbász  ·   bor

Bankkártyás fizetés

Bankkártyás fizetési szolgáltató:
CIB Bank Zrt.



Elfogadott kártyák:



Fizetési feltételek


Oldalunkon ú.n. cookie-kat használunk, hogy Önnek a lehető legjobb élményt nyújthassuk a böngészés során. Azáltal, hogy továbbra is használja oldalunkat, Ön elfogadja a cookie-k használatáról szóló Adatvédelmi Tájékoztatónkat. Elfogadom