Telefonos
rendelés:
+36 30 955 0558
Bejelentkezés
Kedves Vásárlóink! Rendeléseiket telefonos időpont egyeztetést követően üzletünkben is átvehetik.
HUNGARIKUMOK ÉS NEMZETI ÉRTÉKEK A PARLAMENTBEN
HUNGARIKUMOK ÉS NEMZETI ÉRTÉKEK A PARLAMENTBEN
Április 13-án szombaton rendezték meg a címben szereplő rendezvényt a címben szereplő rendkívül illusztris helyszínen, melynek fővédnöke dr. Lezsák Sándor az országgyűlés alelnöke és melyre a HungaricumShop is meghívást kapott!
Az idén negyedik alkalommal megrendezésre került esemény fő témaköre Az UNESCO szellemi kulturális örökségei között szereplő magyar vonatkozású elemek úgymint: a Mohácsi busójárás, maszkos télűző szokás, Matyó népművészet - egy hagyományos közösség hímzéskultúrája, Solymászat, mint élő emberi örökség, a Táncház módszer, mint a szellemi kulturális örökség átörökítésének magyar modellje. Ez hát a rejtély kulcsa, miért jutottak be a busók kereplőikkel a Parlament épületébe. Nem tiltakozni vagy jogokat jöttek követelni, hanem bemutatni a kárpát-medencei magyar kultúra sokszínűségét éppúgy, mint a többiek, a matyók vagy a palócok Hollókőről sőt, még a határon túlról Torockóról is érkeztek, hogy hirdessék élő örökségünket.
A másik témakör az UNESCO Világörökség részét képező tájak voltak : Budapest Duna-partok, Budai Várnegyed és az Andrássy út, Hollókő ófalu és környezete, az Aggteleki-karszt és a Szlovák Karszt barlangjai, az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete, Hortobágyi Nemzeti Park – a Puszta, Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője, Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj, a Tokaji történelmi borvidék kultúrtáj.
A szellemi és kulturális örökséghez kapcsolódóan nemzeti értékeink közül a Herendi Porcelánmanufaktúra és nem utolsó sorban a magyar pálinka és törkölypálinka bemutatása is a programsorozat kiemelt részét képezte.
Érkezésemet a Kossuth téren zajló munkálatok és a rengeteg turista nehezítette némiképp, de végül sikerült megközelítenem az „objektumot” majd a biztonsági rendszeren való átjutást követve beléphettem a tavaszi napfényben fürdő előcsarnokba. Egy gyors tisztelgés a korona előtt, épp egy időben a díszőrséggel majd nyomás a felsőházi terembe, hiszen a rendezvény már elkezdődött!
A kupolát a teremmel összekötő folyosón kiállítás volt látható gyermekrajzokból „így látom a parlament épületét” címmel.
A nyertes alkotások között egészen komoly művek voltak! Ilyenkor azért megnyugszom egy kicsit, hogy az új generáció is sok tehetséges emberpalántát rejt magában.
Az országgyűlések helyszínéül szolgáló terem körül futó körfolyosón a program részvevői mutatkoztak be az asztaloknál.
Az első asztal ahová léptem a Magyar Solymász Szövetségé volt. A beszélgetés során kiderült miért is foglal el ilyen kitüntetett helyett a solymászat, mint élő emberi örökség a magyar kultúrában illetve miért jegyezték be a magyar solymászatot a világörökségek sorába. Magát a solymászat kialakulását kb. 4000 évre becsülik, tehát igen ősi tevékenységről, vadászati módról van szó! Eredetét pedig az Ural- Altaj valamint Mongólia területére teszik. Ami kimondottan figyelemre méltó, hogy a solymászat magyar közvetítéssel került Európába! Számos középkori európai udvarban magyar solymászokat alkalmaztak tehát mondhatjuk, a magyar solymászat az európai kultúra részévé vált és általunk terjedt el nyugaton. Bizonyos mértékben pedig hidat képez a keleti és nyugati kultúrák között, melynek közvetítői a magyar solymászok voltak. A modern korban a Magyar Solymász Szövetség 1938-ban jött létre és így az egyik legkorábbi alapításúnak számít. Aki többet szeretne tudni a solymászatról annak mindenképpen érdemes ellátogatni a www.solymászat.hu oldalra.
Következezett a Matyó Népművészeti Egyesület, ahol gyönyörű szép hímzéseket és festett bútorokat állítottak ki, ahogy ez illik. Egyébként a rendezvényen matyó néptáncosok is felléptek a róluk készült videót a Facebook oldalunkra tettem fel.
Úgy gondoltam legfőbb ideje bemennem az előadásokra, azonban a szomszéd asztal körül annyian tolongtak, hogy először nem is láttam mi keltette fel az érdeklődést ennyire. Szerencsére rövidesen eloszlott a tömeg így kihasználtam az alkalmat, hogy közelebbről megcsodáljam Englert Antal népi iparművész, maszkfaragó mester által készített busóálarcokat.
Az asztalon látható fegyvermester oklevél kapcsán beszéltünk arról, hogy a maszk, az álarc tulajdonképpen pszichológiai fegyver, mind valós mind átvitt értelmében. Elég csak a természeti népek arcfestésére, de akár a szamurájok sisakjára gondolnunk. A magyar nyelv pedig mint mindig, nagyszerűen fogalmazza meg ezt a viselkedést, stratégiát, gondoljunk csak az alakoskodókra vagy a képmutatókra. A maszk, az álarc azonban nem feltétlenül valami csalfa dolog kifejeződése csupán. Az álarc egyúttal véd is minket és a maszkok segítségével a bennünk rejtőző elfojtott ösztönöket és érzelmeket is „kiültethetjük” az arcunkra, anélkül, hogy ezzel másnak ártanánk. Van igazság abban, amit a mester mondott: Addig jó, amíg készítünk magunknak maszkokat, addig magunkba nézünk néha…
A kellő önvizsgálat után készen álltam, hogy belépjek a terembe és a Világörökségről, azon belül a magyar nemzeti értékekről okosodjam kicsit és legjobb tudásom szerint közvetítsem azt a nagyérdemű felé.
A világon összesen körülbelül 1000 helyszín szerepel az UNESCO világörökség listáján az épített környezettől a természeti értékekig különféle alkategóriákba csoportosítva. A két végpont között pedig középen van egy harmadik főkategória az ún. kultúrtájak találhatók. Magyarországon az épített környezetbe tartozik a Zsolnay Kulturális Negyed, melyről egyébként éppen most készítek egy rövid ismertetővel egybekötött fotógalériát, ami nemsokára elérhető lesz a HungaricumShop-on is. A világörökség részét képező egyetlen magyar természeti környezet az Aggteleki-karszt képződménye.
Kultúrtájak közül összesen 81 került bejegyzésre a világból, melyek tulajdonképpen olyan vidékek, ahol a természeti környezet és az emberi tevékenység évszázadok alatt hatottak egymásra és végül szervesen összefonódtak. Ilyen értelemben kultúrtáj a Hortobágyi Nemzeti Park területe is, hiszen azt a magyar pásztortársadalom, a külterjes legeltetés alakította. Tokaj-Hegyalját pedig a majd 1000 éve létező szőlészet és borászat formálta és hozott létre egy új minőséget a hegyvidéken.
Magyaroszágról az osztrákokkal osztozva a Fertő/Neusiedlersee vidéke is besorolásra került. Itt nem lehet egy konkrét tevékenységet kiemelni, azonban a vidék már a legősibb koroktól lakott volt, ahol a népesség viszonylagos biztonságban lehetett a külső támadásokkal szemben. Így kialakult egy jellegzetes halászati kultúra, valamint a falusi-paraszti építkezés. A vidék a római korban is viszonylagos jelentőséggel bírt, így nem véletlen, hogy egy Mithrasz szentélyre bukkantak itt. A későbbiekben mindehhez adódott egy főúri arisztokrata életmód megjelenése is, ami minden bizonnyal Bécs közelségével magyarázható. Elég csak a fertődi Eszterházy kastélyra gondolnunk. Hollókő-Ófalu esetében pedig a falu szinte teljesen érintetlenül megmaradt 17 - 18. században kialakult épületeinek a megóvása a cél.
A világörökségek után Dr. Simon Attila a Herendi Porcelánmanufaktúra vezérigazgatója következett, hogy a manufaktúra (és nem gyár!) múltjáról, jelenéről és a képviselt szemléletről beszéljen pár szót. Talán kevesen tudják, hogy Herend a világ legnagyobb porcelánmanufaktúrája, a körülbelül 780 alkalmazott pedig résztulajdonosa a vállalkozásnak. Legnagyobb megrendelők az Egyesült Államok és Japán, valamint Európában Olaszország és az Egyesült Királyság. A manufaktúra működésében alapvető a kézműves technológia, a kézműves szemlélet, magukra kultúra- és értékteremtő közösségként tekintenek, illetve tevékenységük erre irányul. Ehhez kapcsolódik még egyfajta társadalmi felelősség, mely elsősorban a hazai és európai értékek képviseletét, gazdagítását jelenti, valamint egyfajta szolidaritás, ami leginkább abban érhető tetten, hogy a termékeiket ma már minden réteg számára szeretnék elérhetővé tenni és nem csak az elit számára készítenek használati eszközöket, dísztárgyakat.
A Herendi manufaktúra egyébként a Pick Szegeddel, a Tokaj Kereskedőházzal és a Zwack Unicum Rt-vel közösen a Hungarikum Klub alapítója is. Dr. Simon Attila méltatta a hungaricumok védelméről szóló törvény jelentőségét, ugyanakkor iparjogvédelem hatékonyabbá tételét valamint a hungarikumok hamisításnak szigorúbb büntetését javasolta.
A következő előadás témája egy igen népszerű ital a pálinka volt, amit Mihályi László a nagytekintélyű Pálinka Nemzeti Tanács elnöke tartott. Mivel a pálinka történetébe és a pálinkával kapcsolatos szabályozásba korábban már volt szerencsém elmélyedni, úgy döntöttem, kiosonok és meglátogatom a folyosón a még visszamaradt bemutatókat.
A hollókőikkel bánatomra csak röviden válthattam pár szót, mert valami TV-sek készültek riportot készíteni velük, viszont felhívták a figyelmemet, hogy április 27-28-án az ország minden tájáról érkeznek pincészetek, borászok a hollókői borkóstolóra és szeretettel elvárnak, ha lesz időm. Mindenképpen igyekszem ott lenni!
Rábai Zsanettel a Herendi Porcelánmanufaktúra festőjével már hosszasabban volt szerencsém elbeszélgetni az előadásnak köszönhetően pedig már némi háttértudással a fejemben. Herenden egyébként az üzem mellett természetesen bemutatóterem, múzeum is van illetve egy nagyon jó kis kávézó, ahol különféle programok és koncertek kerülnek megrendezésre.
A terem bejárata előtt népviseletbe öltözött jó kedélyű és barátságos emberek készültek a bevonulásra, hogy megtartsák a rendezvény befejező előadását a határon túli, Romániában található Torockó magyar lakta település történetéről, szokásairól és jelenben való megmaradásukról. Mára magyarlakta szigetként élnek a környező román települések között, rendkívül gazdag és szép népművészetükkel, hagyományaikkal. Annyit mondok, mindenkit szeretettel várnak! Engem a gyönyörű vidék és az emberek sugárzó pozitív életszemléletén túl, még valamivel sikerült rávenniük, hogy minél hamarabb utazzak Torockóra, mégpedig azzal a díjnyertes szilvapálinkával, amit a rendezvény végén, elutazásuk előtt kínáltak, és amit sosem felejtek immár!
Nagyon örülök, hogy részt vehettem ezen a rendezvényen a Parlamentben, de annak még inkább, hogy a magyar kultúra és hagyomány értékei az ún. hungarikumok kapcsán ma már nem arról van szó, hogy tenni kellene valamit, hanem arról, hogy él működik és halad előre az a szándék, melyet néhány éve még csak pár ember tartott életbe és karolt fel!
Gömöri Csaba
2013 április 15.
Magazin
Videótár
Gyűjteményünkben, humoros és ismertető videókkal egyaránt szeretnénk kedveskedni látogatóinknak. Reméljük Te is találsz kedvedrevalót, melyhez jó szórakozást kívánunk!
Partnereink & TermékeinkBortúrák & Pálinkaházak
Szép tájaink
Teljes gyűjtemény >>
Bevásárlókosár
Bankkártyás fizetés